Igazad volt.
Most jó.
Most nincs elvesztegetve az időm jelentéktelen dolgokra, a semmire.
Mindenki a saját boldogságáért felelős, nem várhatjuk el senkitől, hogy boldoggá tegyen.
Mi viszont vagyunk olyan kegyetlenek, hogy mások boldogtalanságáért feleljünk.
Bizony, megérdemlik sokan, mivel bántottak minket. Nem csak minket.
Meguntam hallgatni, hogy legyek kedves. Kapjátok be a mézes csuprot!
Meg hát a seggnyalóknak üzenném, hogy.. ööö. Bárcsak megenne titeket egy sárkány.
2014. április 9., szerda
RAIN.
A Nap hűvösen süt rám, amíg állok és várok a vonatra, ami hozzád visz. A távoli közelségedhez. Szeretem ezt az időt. Olyan régi, megfoghatatlan, elérhetetlen emlékeket.. érzéseket idéz fel bennem, amik olyannyira megfoghatatlanok, hogy nem is tudom mik azok. Mindennek ellenére jó érzéssel tölt el.
Melankólikus boldogság.
Aztán mindet elmosta a zápor. Fekete lett az ég, annyira szép, hogy még festeni sem lehetne szebbet. Szebb, mint a Wowban Outlandon az ég.
És most megszomjaztam az eső illatától.
Nincs szebb dolog annál, hogy élünk.
Nincs.
2014. április 5., szombat
Ez az idő késztet arra, hogy történjen valami, amit mélységesen NEM fogok megbánni.
Kerülővel jöttem, hogy áztassam magam az esőben. Eső illattal telt meg a levegő. Eső csorgott a hajamon és az arcomon, mintha csak a felhő könnyei lennének. Mert a napocska megbántotta a felhőket.
És az eső, ez a borongós szürkeség oly megnyugtató, mint az álom hűs párnádon.
Wonderful lips.
Hozzád akarok érni.
A szép szádhoz.
A hajadhoz.
A csíkos pólódhoz.
Mindegy, csak érezzem, hogy vagy.
2014. április 4., péntek
THAT VOICE.
-Annyira jó, hogy.. annyira!
-Hogy nagyon!
-Annyira, hogy majdnem elmegyek.
-Én már elmentem.
-Hogy nagyon!
-Annyira, hogy majdnem elmegyek.
-Én már elmentem.
Basszus! Amikor megszólal.. az tényleg nagyon.
És te.. és én nem is tudom, mi ez.
Bárcsak itt volnál.
De messze vagy tőlem, messze, elérhetetlenül messze. Még.
Akarom, hogy itt legyél, most azonnal.
2014. április 2., szerda
Final warning.
Lemondás, beletörődés. Ugyan kérek, ezek kimaradtak. Nem törődtem bele, döntöttem.
VÉGE.
Győztesnek érzem magam, mert nyertem.
Akkor is én vagyok a győztes, ha mások nem így látják, de független vagyok tőlük. Őszinte és nyílt NŐ vagyok. Lezárás. Haszontalan boldogtalanság, mire voltál jó?
"Csak maradj magadnak. Biztatóm valál, hittem szép szavadnak.."
..mégis hazudtál.
Boldog vagyok.
Őrült is vagyok, mert elveszítettem az eszem, amikor rá gondoltam.. gondolok.
Paladin.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)