Bristol, I am on the way.

Életem következő nagy állomása Bristol.
Mert felajánlották.
Bár nem vagyok biztos benne, mert ezt át kell gondolni. A lehető legjobban.
Ugyanakkor odáig vagyok a gondolattól, hogy ott folytathatnám a tanulmányom, amint itt végeztem. 
De néha nagyon futurisztikusan gondolkodom, néha meg nagyon ..régimódian.
Igazából tanácstalan is vagyok, de mindenhol meg kell próbálni, összeszedni minden tudást és aztán birtokolni őket, magabiztosan, ahogy csak lehet.

De azt mondják: "Ne várd, hogy megtalálod az igazit.. ebben a szakmában úgysem fogod."
Na meg Angliában főleg ne várd..
Mondjuk én is csak annyit tudok Bristolról, amennyit a Skins mutat. 
Azt az élhetetlen és romlott életvitelt.

Ugyanakkor a művészettel nehéz döntések járnak, de megéri.
Csak állj ki önmagadért, mert más sosem fog érted.
És ha határozott és erős jelenség vagy, akkor még az is el fogja hinni, aki életében először lát téged.. nem csak hogy elhiszi, hagyja magát befolyásolni.
Ez a lényeg, akármit is csinálsz, akármi is a célod, önmagad nélkül egy senki vagy.

Néhány emlék olyan felesleges. A tudat, hogy a boldogság két lábon járó bánat. Csak épp akkor, amikor jó kedve van. Akkor én is fognám, és kidobnám a szelektív hulladékgyűjtőbe, hogy amikor elmúlik minden érzés, elszakad minden kötelék, leég minden híd, kiszárad minden folyó, csak egy óriási szakadék marad, amin lehetetlen átjutni, de okos az ember, megoldja. Na látod, éppen ez a baj. Az ember mindig visszavágyik oda, ahol jó volt neki, még akkor is, ha nem volt az.
Inkább szabadulj meg a gondolattól, hogy létezett egykor híd oda, meg vissza.
De egy biztos, most a jó nekem.
Most nem kell hánynom 
azoktól az emberektől
akik
voltaképpen
nem is igazi
életet élnek
vegetálnak mert
nem normálisak
agyatlan
agymosott
manipuláltnak hitt hallucináció
meg a végtelenségig tartó
önimádat.
Hát nem kéne.
Előtte legyen saját gondolatod. Saját ötleted. Saját magad. 
Ne csak árnyék, az én árnyékom.
Az vagy te, ha utálsz csak az árnyékom. Mert valójában szeretnél, ha tudnál.

virágok

Van egy üres tér, rengeteg hellyel. Elférne ott ezer ember is egészen addig, amíg egyetlen egy ember be nem teszi oda a lábát. Onnantól kezdve az a hely már egyetlen emberé marad. Kitölti az ürességet. Mondhatni benne lakik, és olyannyira berendezkedik, hogy amikor Ő elmegy, csak pangó ürességet hagy maga után.. meg egy üres- gyűrt- tépett papírszatyrot, benne az ottléte illatával.

 

BAN BEN balfaszok.

- gyönyörű vagy mindenbe.
- ISTENEM TANULJ MÁR MEG BESZÉLNI. -BAN -BEN
aki nem tud helyesen beszélni, azzal nem állok szóba.

am i crazy?

miért van az, hogy a miérteken fennakadsz, hogy kiakadsz, ha lent maradsz, boldogságodban magamra hagysz, de ha magad maradsz.. hát akkor veled tartok én is.
de tudod.. ez mind azért van, mert minden marad az újdönsült régi. a fiókod legalján lakik a kép, tudod az a szép, meg az én kukámban lakik egy szemét, keresi a saját szemét, hogy lássa saját tükörképét, a tükrében a képét.. egy hazug álca arcát. egy arc hazug pillantását. egy pillantásban más arcát, egy arc mögé bújt emberi álcát.

fasz tudja miért, de van.

Nem tudom mi a fontosabb nekem. Te vagy Én, vagy az a benned rejlő Én. Tudod, az a Valaki, aki Veled volt az, aki.. most nem.. tudja mit akar tőled. Semmit.

Tudod mit? Nálad felejtettem a fogkefém is meg magam is. 

Legalábbis magamból egy részt. Azt a részt.  

Ne vedd magadra, ó ne. Mindenkinek ezt mondom.

Az vagy, aki akkor vagy, ha nem velem.

Befolyásol a tudat, hogy vagyok.

Akármit mondasz. Tudom.

Nem léteznek angyalok de én az vagyok.

Tudom, hogy én nagyon sok mindent másként nézek és máshonnan. Tudom, hogy te mit akartál. Tudod, hogy mi van.. meg hogy mi volt.

Azt mondtad nem tudod.. én azt, hogy nem.

De belém tudnál szeretni?

Mert én nem.

Néha, mintha kőből lennék. Hideg vagyok. Hozzád.. is. 

De nekem kell az izgalom.

Kell, hogy féltékenységet érezzek.

Hiányzik, hogy küzdjek.

Hogy ha meglátom a szemében önmagam és 

.. mosolyog. Mert látja magát.

Nem a szememben.. a lelkemben.

Kell az, ami volt és lesz.. lesz?

Kell, hogy megőrüljek EL AKAROM VESZÍTENI A FEJEM AZT AKAROM, HOGY BŐGJEK AZTÁN A KÖVETKEZŐ PILLANATBAN NEVESSEK, MINT EGY SKIZOFRÉN RIBANC ÉS.. nem akarok hidegen közelíteni másokhoz.

Meg hát egyszer szerelmes az ember, azóta is akarja.

De a magányt meg lehet szokni. Úgy tudom.