Lennék most illuminált ebben a nagyon is létező világban, mert minden olyan tiszta és jó.
Ránéztem a falamra. Mosolyogtam.
Belenéztem a tükrömbe. Ő is rám nézett. Mosolygott, kedves volt.
Ó, istenem.
Mi ez a huncut görbe vonal?
Az a sok csinosan csillogó fogacska a téglaszínű rúzs mögött igazán boldogan köszön vissza.
A gazdája ott ül a felhőkön, onnan játszik az élethű marionettbabáival.
Minden ilyen pillanat egyre erősebbé tesz. Elég erőssé ahhoz, hogy én legyen a győztes.
A cél mindig közel van, attól függ, hogy elölről vagy hátulról nézzük.
Na szép éjt, te illuminált valóság! Aludj a tenyeremben.
"Where nobody can save me 'cause the smoke is my baby baby.."
