Dreams XYYXX.

Ha tehetném, bezárnám magam egy álmomba, oda a ládába. Csak álmodnék. Talán, mert ott mindig történnek csodák, ilyen mindennapi csodára is gondolhatok például. Mondjuk.. mondjuk az életünk egy teljesen másik része abban a világban van bezárkózva. Na és oda jutunk el majd.

A "cup" of TEA.

Kockacukor. Mennyit szeretnél bele? Három. Cukor nélkül nem finom? De. De igen biztos finom! Csak én nem vagyok édes. Talán csak akkor, amikor mosolygok, de úgy őszintén. De te azt nem fogod látni, mert egy ember képes rá, hogy a jelenlétével gondtalan mosolyogjak. Nem eladó, de egy mézeskalácsért cserébe eladom a cipellőmet. Kettőért? Mézeskalácsból csak egy van.

Maybe.. no.

Bárcsak BÁRCSAK fel tudnánk fogni, mennyi kárt hagyunk magunk után. Bárcsak vissza tudnánk nézni úgy igazán azokra az időkre, amikor még semmi. Amikor csak álom volt. Néha jobb egy elérhetetlen álomnak lenni, mint csak lenni és tengeni lengeni.

June 5.

5 hónappal ezelőtt, hogy elaludtam. És amikor felébredtem, úgy volt mellettem, hogy amikor ránéztem, és ő is, akkor én tényleg úgy éreztem.. hogy rajtunk kívül mindenki más szomorú ember.

"-Az enyém vagy."

"-Csak a tied."

Újra átélném. Ugyanazokat az érzéseket. CSAK AZOKAT.. mert olyan igaziak.

Leave it.

Amikor valamit nem találok, elhagytam. Hát elveszítettem. Kergethetem akárki lelkét, még akár fogócskázhatok is vele, már soha többé nem tudom utolérni. Hát akkor hagyni kellene?

"Nincs már bennem csak üresség."

Talán ez tud a legnagyobbat ütni. Múlt időben.

Nincs már semmi.

Minden vágyam volt. De ha valamit nagyon akarok.. nem dobom el ezt az álmomat. Talán, csak egy szavamba kerülne.

Én is felállnék az ágyon és a falhoz vágnám a párnámat. Szegény kicsikém látod most alszik. Minden vágyam az volt, hogy legyen egy festőállványom, de soha nem mondtam senkinek régen. Szeretek festeni, szeretem megfesteni azt, amit látok, és gyönyörű. Meg azt is, ami emlék, és gyönyörű. Meg azt is, ami nem valóságos, de félig az, és gyönyörű. Mert furcsa endorfinhullámokkal önt el. De igazából ez az endorfinhullám akkor tör rám leginkább, amikor. Maybe.. 

Remember this.

"A hétvége azoknak való, akiknek nincs egy Klooja."