2014. május 24., szombat

Idővel, mint minden.

Mielőtt otthagyom azt a kiüresedett helyet ott arra.. messze.
Szeretném, ha csak az maradna meg, hogy mindent leromboltam magam mögött.
Meg az, hogy utálsz, hogy teljesen megutáltattam magam az összes idiótával.
Mert ha összetörök, törjön össze minden minden minden, ami körülvesz és ép.
Nem kell egyedül lenned. Senki sem mondta.
De igen, mert oly' tökéletes vagyok, azért vagyok egyedül.
Akkor az a régi szép, már megdöglött.
Ez is meg fog még. Idővel..