Fáradt a szemem, hogy más szemébe nézzen.
Ó, az a megjátszott boldogság minden egyes alkalommal, akármit is érzek már olyankor hosszas órák eltel.. elteltek. És ezt csak azért mondom, mert van ez a csönd a sötét a puha ágyam a testápolóm kellemes illata a hajam nagyvárosi illata, beleivódott ma is valami nyüzsgő Liszt Ferenc tér meg az érdekes -unalmas emberek dohányfüst-illata. Na mindegy. Az zavar, hogy rejtett dolog frusztrál. Valami elrejtődött bennem, kissé lyukat üt bennem picit csak tényleg. De ez egy ilyen éjjel. Vegyél levegőt, hogy megnyugodj, létezel. Mi más kell még ? Semmi. Élsz.
