Emlékszel még, milyen volt általános iskolásnak lenni péntek délután? Felkelni akkor reggel pénteken, hogy tudtad már akkor is, délig vagy, az nem sok. Napsütésben boldogságban szabadságban hazaérni és csak játszani az életben könnyű tavaszi szellőben végre kabát nélkül biciklizni kutyát vinni rollerezni árokba esni mindent kinevetni.
És az a szabad illat koranyári tavasziszünet előtt egy perccel..
De ha úgy igazán a szemembe nézel, te jelented a világvégét.

Az általános iskolás vasárnap esti korai lefekvést, a hétfő reggeli ébredés nyűge az elindulás terhe, a tél közelgő szelleme, a napközi a menza a matek óra hangja kínos csend a szülői értekezlet meg a stressz, hogy nehogy hármast négyest, ó matek, minek nevezzelek számvilágban számbácsik és számnénik.
Röviden ez vagy te, ha mondom.