2014. április 21., hétfő

Az utolsó.

Hallod.
Le kell szarni.

Olyan jó, hogy itt vagy.

És minden megy tovább. Mindennek mennie kell tovább. 
Mi történt velem? Mi a franc van velem? Mi volt?

És ami volt, elmúlt. És ami lesz, az jön. És ha ideér, a feledés fiókjának legaljára süllyesztem azt, hogy volt is bármi közöm.. hozzád.
Megtehetem, mert ez az én életem.
Az én egyetlen, pótolhatatlan, utánozhatatlan, megismételhetetlen, különleges életem.
Tele mindennel, összekuszálva.. emlékekkel.
Olyan vagyok, mint a hógömbök. Kavarognak bennem,aztán leülepszenek. De akármi is jön, ha felbolygatja, szétesik minden. Szétrepül minden, minden.. a mindenség.
És olyan.. olyan vagyok, mint bárki más.. SOHA.