Felvonszoltam a kis seggem a harmadik emeletre és úgy, ahogy voltam, beestem az ágyba és elaludtam három után. Tegnap. És felébredtem nyolc után. Azt hittem lekéstem a szóbelimet. Aztán kapcsoltam be az agyam, hű még csak ma van.
Ma pedig olyan jó volt, amikor kiléptem a hatalmas ajtón.
Úúúúúúúúgeca.
Nyár van.
Szabadság.
Könnyedség.
NYÁR VAN VÉGRE.
Olyan leírhatatlan érzést éreztem, amikor sétáltam vissza, mosolyogtam.
