2014. június 22., vasárnap

Időtlen idők után.

Két nap után.
Azon fáradozom éppen, hogy kiműtsem a középső ujjamból a tüskét, vagy mit. Micsoda bonyolult folyamat.
Kellemes a csönded.
Kell, mint a zaj nélküli világban a zajod.
Tetszik, hogy létezik 'beszélgetés némítása' opció. 
A valóságban meg se ki se be.


Milyen érzés túl lenni minden életörömöt befolyásoló rögeszmén, tevékenységen és szükségtelen embereken?
 Hát elég jó, mert az ősrégi múlt után lett ő, meg hát.. újak mindig lesznek. És különben is, mikor a legjobb zülleni és.. istenem bárcsak ideteleportálhatnám. PPPPPPPPPPPP