2012. november 10., szombat

Tök egyformák vagyunk hatmilliárdan.

Honvágyunk van néha olyan helyekre, ahol nem is élünk, mégis boldogok vagyunk ott. Aztán, mikor hazaérek, rájövök mennyire is hiányzott ez. A szobám illata, a gardróbom nyugalma, ahol mégis annyiszor ültem csak úgy takaróval kisírt szemmel magányosan. Meg az a millió dolog. Azok az emlékek, amik nélkül lehetetlen élni. Azok. Mindezt őrzi.