Tudjátok mi a legrosszabb? Amikor itt van, mégis hiányzik. És nem emberre, hanem a nyárra gondolok. Kibaszottul hiányzik. Mert van az a pillanat, amikor elfog az érzés.. csak egy kép. És eszembe jut az a régi könnyed nyár. Várom a nyár végét most. Miatta. És amúgy ezt egyáltalán nem tudom leírni. Vannak, amikre szavak sincsenek.
(Amikor lemaradok egy csomó részről a filmben, nem feltétlen felesleges dolog miatt.)
Csak nem is tudom. Ősz.. az első hónapok.. mintha még nyár lenne, de valahogy másabb. Valahogy kellemesebb. Ha körülnézek.. valami furcsább. Ürességet látok, mert sehol nem látom azokat, akiket ismerek. És jólesik néha ez az üresség. Az, hogy hamarabb megy le a nap. Az, hogy.. na akkor.. tudjátok mit, basszátok meg!
