Fáradtan esni haza éjjeli felhőből a földre rogyva, mint a csendes eső, csendes szuszogása. Mégsem alszom el, amikor kell. Ha meg nem kell, ilyen félig ébren félig már álom- világban a világom.

Legalább az álomgyár egy olyan gyár, aminek nem jön tömör fekete füst a kéményéből.

Galócaváros mérges lakói rám már nem mérgesek azóta, hogy fatörzsön álltam inkább a kalapjuk helyett. Ó, csuda galléros kalapos bajszos bácsik, ó. 

Bolond kalapos lények.