És tudom, hogy hol tudok fájdalmat okozni másoknak. És persze nem érdekel. Ha nekem fájhat. Akkor nekik is. Ha elesek.. akkor nekik is fel kell bukniuk a legnagyobb hegy csúcsán. Cserébe kapom a folyamatos vihart és záporokat és már csurom vizesre áztam, mégis, már a pocsolyában fekszem. Sokszor. Annyit láttok, amennyit kell. Napsütés, fény. És mindig leszek első, mégis utolsó. VÁGOD? Tudom.
